György Evelin Kinga digitális copywriter, irodalmár, színházi szakember és pedagógus, aki a kreatív kommunikáció, a művészet és a marketing határterületén dolgozik.
Több mint öt éve aktív a PR-, kommunikációs és marketingterületen. Jelenleg a Positive Adamsky digital csapatának tagja, ahol digitális tartalmak és kreatív szövegek készítésével, valamint stratégiák kidolgozásával és kreatív briefek előkészítésével foglalkozik. Szakmai munkáját erős humán és művészeti háttér egészíti ki: alapképzésein és mesterképzésein irodalom-, színház- és pedagógia területeken tanult a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Az ELTE-n óraadóként „Bevezetés a színháztudományba” kurzust tartott, emellett moderált szakmai beszélgetéseket, vezetett színpadi programokat, podcastet és rádióműsort, valamint rendszeresen publikál tanulmányokat és cikkeket.
A Marketing Summit és a Digital Forum szakmai eseményein önkéntesként és előadói koordinátorként szerzett tapasztalatot, ami megerősítette abban, hogy hosszabb távon előadóként is szeretne aktívan jelen lenni a szakmai közegben.
Előadásában a marketing, a művészet és a digitális kultúra határtereit vizsgálja, azt kérdezve, hogy a kampányok, posztok és videók tekinthetők-e a kortárs művészet egy sajátos formájának.
Kiindulópontja, hogy a digitális térben létrejövő tartalmak – a kampányoktól a rövid videókig – nem csupán kommunikációs eszközök, hanem dramaturgiai és esztétikai struktúrák is, amelyek ugyanazokra az érzelmi és figyelemépítő mechanizmusokra épülnek, mint a színház vagy az irodalom.
Az előadás kitér arra, hogyan változik a „művészet” fogalma az algoritmusok, hálózatok és az AI által formált környezetben, és hogyan hat ez a marketinges szakemberek önértelmezésére, kreatív felelősségére és mentális működésére.
Kiemelt kérdései:
– mikor válik egy kampány érzelmileg azonos hatásúvá egy műalkotással,
– hogyan épül fel a figyelem dramaturgiája a digitális tartalmakban,
– milyen szerepet kap ebben az AI mint új alkotótárs és esztétikai kihívás,
– és milyen hatása van annak, ha a marketinget tudatosan művészeti keretben értelmezzük.
Az előadás interdiszciplináris gondolkodásra épít, a színházelmélet, irodalom, hálózatelmélet, fogyasztói pszichológia és márkaelmélet (Barabási, Benjamin, Groys, McLuhan, Kotler, Keller, Byron Sharp, Cialdini, Kahneman és mások) összekapcsolásával.
Absztraktja szerint a kérdés végső dilemmája: hol húzódik a határ művészet és marketing között egy olyan korban, ahol mindkettő ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik – történetekkel, képekkel és érzelmi hatással, csak eltérő rendszerekben mérve és értékelve.